Troy sztorija folytatódik, s már itt is van a második rész.
Sugo, ahol a kis ember mindkét futama pocsékra sikeredett és egyiket sem tudta befejezni. Tehát a debütálás nem éppen csillogással, villogással telt. Viszont majd másfél hónappal a becsatlakozást követően, Troy csodát művelt, és a nem túl könnyen motorozható Hockenheimringen megszerezte élete első világbajnoki futamgyőzelmét. S annyira belejött a madárcsontozatú kerékpárrajongó, hogy a számára nem éppen ismeretlen Brands Hatch-i pályán is nyerni tudott. Megemlítendő még Assen, ahol a Superbike VB történetének, egyik legizgalmasabb futamát láthatta a nagyérdemű. Bayliss óriásit
meccselt Hagával a győzelemért egy félig vizes, félig száraz pályán. Viszont Troy pár körrel a vége előtt bukott és visszasétált a depóba. A séta során majdnem szétszedte a mélyen tisztelt publikum. Troy a szenzációs 6.-ik helyen zárta a bajnokságot úgy, hogy 6 versenyen nem ért célba. A jelzés azonban mindenki számára egyértelmű volt. Vigyázat jövök! Következett
űrtechnológiával megspékelt profi atmoszférájában találta magát. Talán pont ez segített neki, pont ezen tény miatt nem felejtette el, hogy honnan jött. Segítette átlendíteni a nehéz helyzeteken, mikor Oschersleben-ben motorhibával kiállni kényszerült az első futamban, azonban a második futam végén ismét dobogóra állhatott. Nem engedte Colin Edwards-nak, a címvédőnek, hogy visszaszerezze a trófeát. Úgy gondolta, hogy 2001-ben ez őt illeti. S így is lett. S Troy miután megszerezte a VB címet, átadta magát az érzésnek. Előtört belőle a naturalista, mindig nyerni akaró, őrülten motorozó egykori amatőr énje. Az év utolsó futamára, amelyet Imolában rendeztek, a Dcatitól egy gyönyörű ezüst versenymotort kapott, amelyet az egykori Ducati sztár, Paul Smart
tiszteletére is készített a gyár. Az újdonsült világbajnok, azonban akkora csatába elegyedett társaival, hogy a futam vége előtt egy óriásit bukott, melynek következtében súlyos sérüléseket szenvedett és a második futamon, már rajthoz sem tudott állni. A csapat ezt látva nem tudta visszatartani a röhögést. Ettől kezdve Bayliss dolga az volt, hogy felépüljön a 2002-es nyitányra. 2002-ben címvédést tervezett, mind a Ducati, mind pedig Bayliss. Troy ezt mindenkivel szerette volna tudatni, ugyanis az SBK VB történetének legsikeresebb szezonkezdését produkálta. Sorozatban 6 győzelemmel kezdte az évet, amely azóta sem sikerült senkinek. Ekkor mindenki úgy gondolta, hogy Bayliss élete játék és mese. Aztán jött a gonosz Hókuszpók, kinek szerepét ismét a Texasi Tornado,
Colin Edwards vállalta magára. A küzdelem ettől kezdve kiélezetté vált. Egymást felváltva nyerték a futamokat. Őrült hajsza folyt a világbajnoki címért. Bayliss Brands Hatch-ben akkorát esett, hogy megsérült a háta és eltört néhány bordája. Ezután felült a motorjára és óriási fájdalmak közepette szerzett egy második, valamint egy harmadik helyet. Majd következett Assen, ahol Bayliss bukott a második futamon, viszont legfőbb riválisa Edwards mindkettőt megnyerte. Egy lehetőség maradt a címvédésre Imola. A rajongók napja volt ez. Óriási küzdelem, s csak egyetlen versenyző kerülhetett ki győztesként az egész éves harcból. Kanyarról kanyarra előzgették egymást. Nem egyszer egymás mellett kezdték az ívet, melyekből általában így is jöttek ki. Az a nap
viszont Colin Edwards napja volt, mindkét versenyt megnyerte, így 2000 után másodszor is világbajnok lett SBK-ban. Bayliss nem volt szomorú, nagy mosollyal köszöntötte rajongóit, akik sírtak. Ő viszont boldog volt, ekkor már a következő cél lebegett a szeme előtt. A MotoGP, és a Desomsedici Ducati. Úgy gondolom a történethez, tartozik, hogy Bayliss és Edwards a mai napig jó barátságban vannak és kettejük küzdelme soha nem fajult el. Mindig korrekt módon viselkedtek a pályán egymással, és ha az újságírók megkérdezték tőlük, kinek ki a legjobb barátja a mezőnyben, kivétel nélkül mindig a másikat említették meg elsőként.
Utolsó kommentek