Vajon mennyit eszik egy MotoGP versenyző?

A még hátralevő nyári szünet lehetőséget adott nekünk arra, hogy egy meglehetősen érdekes témával foglalkozzunk. Sőt egy olyan témával, amelyet rendszerint elkerülnek, viszont mégis igen sok múlik rajta. Tehát a kérdés a következő – „ Nem vagy te túl dagadt a MotoGP-hez? „
Igen, az elkövetkezendő néhány mondatban a súly lesz a központi kérdés. Persze nem a szerelők, szakácsok, s kövér-avagy kevésbé túlsúlyos menedzserek testsúlyproblémáival fogunk foglalkozni, hanem kimondottan a versenyzőkével. 

Aki járt már a paddockban vacsora közben, s kissé rá van állva az agya az ilyesfajta dolgokra az megfigyelhette, hogy bizony szegény versenyzőknek egyáltalán nincs könnyű dolguk. Persze az étel kifogástalan nincs is ezzel semmi gond, sőt pont, hogy ezzel van a legnagyobb probléma. Egy profi pilóta ugyanis nem engedhet meg magának akármit. Például nem ehet vacsorára két bazi nagy vödör lasagnét, tiramisuval megspékelve és lambruscóval lefojtva, mert hát ugye az nem annyira tuti.

Egyrészt nem tud aludni, másrészt lefordul a székről, harmadrészt pedig coca módjára meghízik. Igen, hisz ők is emberből vannak, s nem génmanipulált egyedekként lettek kiválasztva. Persze van, aki erre nem hajlamos, de jó néhány ellenpéldával is tudunk szolgálni. Ezért szegény versenyzőnek általában külön terítenek, vagy ha marha kemény, akkor együtt kajál a többiekkel, de persze közel sem abból, amit ők kapnak, hanem valami olyant, ami emberi szemre néha igazán furcsának tűnik, vagy érthetetlennek.

Ez a valami ráadásul kivétel nélkül rohadt kevés. Persze az ízlések és pofonok itt is döntőek, ezért a minden háznál más a szokás elv is életbe lép, s míg egyikőjük küzd a natúr sonkaszeletekkel, addig a másik gyönyörködik a csudaszép fejes salátában, azonban a döntő étek mégsem az előbb felsoroltakból kerül ki. Egyrészt az olasz túlkapásnak köszönhetően a tuti befutó, a maréknyi, s üres tészta, avagy a bűvös pasta. Másrészt orvosilag alátámasztott, hogy szénhidrátra nagy szükségük van a pilótáknak, s ezt lehet a legkönnyebben megemészteni. Így a versenyt órával-másfél, órával megelőző ebédet, még a futam kezdete előtt simán ki lehet rittyenteni a budiba, s az érintett tiszta fejjel, üres pocakkal áll a rajtrácsra anélkül, hogy küzdenie kellene a délutáni elalvás ellen. A minimális étkezésekhez párosulnak még a maximális edzések, melynek végeredményeként ultra-vékony, ultraszálkás izomzattal rendelkező gladiátorokat kapunk.

Főleg az alacsonyabb versenyzőkön láthatjuk, hogy a testük aránytalanul kicsi és törékeny a fejhez képest, mert ugye abból nem lehet fogyni. Kivételek persze itt is vannak, például Dani Pedrosa esetében, aki genetikailag ily sovány, viszont ennek következtében sokkal gyakrabban sérül egy bukás során, mint egy mesterségesen lefogyasztott alacsony versenyző. S itt elérkeztünk a történet következő állomásához. Mint az ismeretes Kenny Roberts 2007-ben, szezon közben felállt, lerakta a sisakját, majd hazautazott Kaliforniába gyermeket nevelni.

Öccse Kurtis váltotta őt. Az indoklás főként az eredménytelenség volt, de egy idei beszélgetés során Kenny beszélt az egyéb okokról is, melynek egyik központi alkotóeleme bizony a testsúly volt. King Kenny gyermeke bevallotta, hogy az utolsó csepp a pohárban a 800-osakra való váltás volt. Ezt tudjuk, viszont kiegészítette azzal, hogy véleménye szerint az egész királykategória rohamosan a 250 irányába halad, mind stílusban, mind vezethetőségben, mind a versenyzők testalkatában. Véleménye szerint az ideális testsúly 50-60 kg között mozog, viszont 65 kg-al már labdába sem rúghat egy mai MotoGP versenyző, melynek okai a 800-as blokk, a motor méretei, valamint legfőképpen az, hogy egyre kisebb termetű pilóták kerülnek a kategóriába, így egy normál testalkatú pilóta, mint például ő volt, legfeljebb a végső pontokért küzdhet.

Roberts utolsó évében meghaladta a 70 kg-t is, s ennek tükrében úgy érezte, jobb, ha a gyermekneveléssel foglalkozik, mintsem küzd egy 15.-ik helyért. A versenyzői kvalitásával persze nem volt gond, hiszen emlékezzünk csak, a 2006-ban, Catalunyában elért dobogós helyezésére. Csakhogy az még egy literes fenevaddal sikerült. Szóba került persze Nicky Hayden esete is, aki 2002-ben még úgymond utcai ember paramétereivel bírt, de az évek során észrevehetően átalakult az amerikai teste. Súlya titok, de úgy saccolják, hogy a napokban kb. 10 kg-al mutatna kevesebbet a mérleg, mint első világbajnoki szezonjában. Kenny Jr. hozzátette, hogy valószínűleg Valentino Rossi lesz az utolsó, úgymond magasra nőtt versenyzői generáció egyike. Ez valamennyire igaz is, de azért ne feledjük a Rossi által produkált 60 kg-t sem, s amúgy meg mi a helyzet a tavaly, 250-ben világbajnokságot nyert, Rossitól néhány kilóval nehezebb, hórihorgas Marco Simoncellivel? Egy mindenestre biztos, ebben a világban igenis fontos, hogy mekkora a segged!